A csótányok nem bírják annyira jól a radioaktív sugárzást, mint ahogyan azt a közhiedelem tartja. És hogy hogyan függ ez össze a hatvanas évek hippimozgalmaival? Újabb tévhitről rántjuk le a leplet.
A közhiedelem úgy tartja, egy atomháborúban kihalna az emberiség és minden állat, csak a csótányok vészelnék át. Ez olyannyira ismert vélekedés, hogy akár még az iskolában is hallhattuk. Az ENSZ radioaktivitás élettani hatásait vizsgáló intézete szerint azonban jó néhány állatfaj sokkal jobb ebben a csótányoknál.
Míg az emberek egyéntől függően körülbelül 4-10 egységnyi sugárzásba már belehalnak, addig a csótány 10 egységnyi sugárzással még eléldegél, de szaporodni már nem tud. 64-100 egységnyi sugárzába viszont már mind belepusztul. Ezzel szemben azomban a közönséges muslicának 640 egységnyi sugárzás kell ahhoz, hogy elpusztuljon, a lisztbogárnak pedig 1000. Mind közül a legkeményebb egy habrobracon nevű darázsfaj, amely 1800 egységnyi sugárzást is elvisel.
A csótányokról szóló közhiedelem egyszerű politikai kampányként indult útjára még a hatvanas években. Ezen évek fegyverkezési versenyében az amerikai pacifista mozgalmak újsághirdetéseiben bukkant fel először a frappáns szöveg, amely szerint az atomháborút nem Amerika és nem is az oroszok vagy Kína nyerheti, hanem a csótányok. Úgy fest ez az üzenet sikeresen célba ért.